23 Mar

Harsányék

Ma semmi egetverően különös dolog nem történt, mégis úgy érzem, én vagyok a legesleggazdagabb ember a világon! Enyém A TÁRS, A GYERMEK, AZ ANYA, A TESTVÉR, A BARÁTNŐK, A NAGYNÉNI, és bizony ennél többet senki sem kívánhat magának. Ma azt éreztem, hogy a világ összes szerelemvagyonát én nyertem, minden szeretetkincset én birtokolok, nekem süt a Nap, értem énekelnek a madarak, miattam virágoznak a fák, velem lélegzik a szél.
Reggel Párom javaslatára egy messzebb lévő játszótérre indultunk el. A játszótéren Jancsika rögtön a libikókát kereste, imád mindent, ami hintázik, amit hajtani lehet. A Nap csodálatosan sütött, leültem egy padra, és elégedett, elmerengő mosollyal az arcomon figyeltem a “fiaimat”. Nem tudom, van-e csodálatosabb érzés egy AnyaNőnek, amikor látja a Társát és a Kisfiát együtt játszani a játszótéren? Éppen ezen elmélkedtem, amikor megérkezett a térre Harsány Apa és Szolíd Anya két kisfiúval. Szolíd Anya hozzám hasonlóan kényelmesen elhelyezte magát egy padra és könyvet olvasott, ezalatt Harsány Apa beültette a gyerekeket egy-egy hintába, és felváltva lökte őket. Majd egyszer csak rázendített azon a harsány, öblös hangján, zengett az egész játszótér, és mindenki kikerekedett szemekkel hallgatta a teljes gyerekdal- és rajzfilmzeneirodalmat felvonultató Harsányt. Volt ott Ho-ho-ho horgász, Vizipók, Vuk, Süsü, Lepotyog a retyerutya, Elmegyek elmegyek hosszú útra megyek (azt hiszem, ez volt a kakukktojás), Megy a vonat, megy a vonat, Süss fel Nap, és még sorolhatnám. Mozdulni sem bírtam a döbbenettől, így csak a szememet forgattam körbe, kamerákat keresve, hátha kiderül, hogy valahol a bokorban kandiznak. De nem. A közel fél órás ingyenes előadás után Harsány gyermekei a homokozóban találtak menedéket, ám sajnos az idősebb fiúcska nagyot hibázott: homokos lett a ruhája. Harsány Apa azonnal kiparancsolta őt a homokozóból, indulás haza! A kisebbik fiúcska (Jancsikánál 1-2 hónappal fiatalabb lehetett) hevesen ellenkezett, mikor apja a babakocsiba akarta tenni. A játszótér trubadúrja rákiabált a gyerekre, és most jött az a mondat, ami hab volt a tortán, pont az i-n, és gomb a kabáton: “Ne f*szkalaposkoggyá má!!!”. Egy világ dőlt össze bennem. Az egész olyan szürreális volt, hogy még most is a hatása alatt vagyok. 

1010288_485988118174040_2063923856_n

Elindultunk hazafelé, csöpögősengiccsesen vonultunk végig a játszótéren, középen Jancsika, mindkettőnk kezét fogva. A játszótérről kiérve Apa a nyakába kapta Jancsikát én pedig mögöttük baktatva azon töprengtem, mennyire különbözőek vagyunk, és közben olvadt a lelkem, ahogy a “fiaimat” néztem. Olyanok voltak, mint az ezüsthátú gorilla és kölyke, állatian ősi egység az övék, kéz a kézben, Szerelem a Szerelemben.

31 Jan

Langyos tojás

Falom, bújom, élvezettel forgatom Vekerdy Tamás könyveit (Jól szeretni, Érzelmi biztonság), örülök, hogy sok dologban megerősít, igazol, ösztönöz, motivál, bíztat, és bizony megnevettet a történeteivel. A kedvencem egy régi angol vicc, amit idéz:
Egy angol earli családnál négy leánygyermek született, és mivel az earli címet csak fiú örökölheti, így nagy bánatukban már félárbócra engedték a zászlót, mikor is megérkezett a várva várt fiú gyermek. Igenám, de eltelt két év, három, négy és öt, és a gyermek nem szólalt meg. Aztán a kilencedik születésnapján váratlanul így szólt anyjához:
– Anyám, ez a tojás kissé langyos!
– Fiam, te beszélsz???
– Persze, hogy beszélek, Anyám!
– De hát eddig egy szót sem szóltál!
– Mert eddig minden rendben volt.

😀

885856_4

09 Jan

Nevelő célzat

Ma ez fogadott minket a játszótéren. Leguggoltam Jancsika mellé, és nevelő célzattal a következőket mondtam Neki:
– Látod, Jancsikám, az ott a homokozóban egy wc kefe. Soha, de soha ne vigyél a játszótérre wc kefét, és ne dobd a homokozóba, ahol pici gyerekek játszanak! Rendben?
Olyan, de olyan értelmesen nézett rám vissza!
Érdekelne, hogy vajon annak, aki ezt tette, mennyire értelmes a tekintete?

2014-01-09 11.28.23

17 Oct

Bolondság

Nyáron, mikor Anyukámmal nyaraltunk, befizetett egy masszázsra és egy relax kabinra, hogy kikapcsolódjak, lazuljak, feltöltődjek.  A masszázs 20 perc pokol volt, azt hittem, meghalok, annyira fájt minden érintés, a masszőr dögönyözte a vállamat- hátamat, én pedig nyeltem a könnyeimet.

A relax kabinban (infrakabin+ masszázságy+ aromaterápia+ zene) 40 percet töltöttem, ebből 10 percig azon gondolkoztam, mi a fenét keresek én itt (???????), mikor a kisfiam a szálloda játszószobájában játszik Édesanyámmal. Aztán 25 percig arra koncentráltam, hogy ellazuljak végre, ami elég lassan, de sikerült. A 37. percnél éreztem azt, hogy most el tudnék aludni, ám, mire belefeledkeztem volna ebbe az állapotba, a gép kikapcsolt. Ez volt az első alkalom, hogy Jancsikától ilyen “hosszú” időre eltávolodtam. Nem volt könnyű, de őt láthatóan cseppet sem viselte meg.

Ma nagy napra virradtunk. Már két hónapja járok edzőterembe, hol gyakrabban, hol ritkábban jutok el, Anyu és Párom vigyáztak eddig Jancsikára, de nem volt könnyű megszervezni, ezért úgy döntöttünk, hogy igénybe vesszük az edzőterem gyermekfelügyeletét. Két nappal ezelőtt volt az első találkozásunk Pollyval, tüneményes nő. Jancsika azonnal megszerette, én pedig büszkén néztem, ahogy okosan játszik mindennel, megnyugtató volt a “beszoktatás”. Ma pedig úgy döntöttem, Pollyra hagyom az én Kincsemet, és felmegyek az edzőterembe. Itthon elmondtam neki, hogy mi vár rá, a felkészítés és megelőzés híve vagyok a nevelésben. Jancsikámról még a kabátot sem vettem le, már Polly karjaiba kérte magát, szinte észre sem vette, hogy eltűntem. Titokban egyszer benéztem hozzájuk, és örömmel tapasztaltam, hogy minden a legnagyobb rendben.  

Az edzőteremben az ellipszis tréneren “tomboltam” ki magam, ám nehezen esett jól a mozgás. A kedvenc zenéimet hallgattam, néztem ki az ablakon, és azon gondolkodtam, vajon Jancsika hiányol-e, vajon mi játszódhat le a pici tojás fejében, mikor észreveszi, hogy nem vagyok ott? Miközben az izzadságcseppek közepette ezeken merengtem, egyszer csak azon kaptam magam, hogy a telefonomon a hangrögzítőt babrálom, és azokat a felvételeket keresem, amit Jancsika kacagásairól készítettem. Meghallgattam őket, behunytam a szemem, felidéztem az arcát, ahogy gurgulázva nevet, és alig vártam, hogy újra láthassam!
Az első alkalom tehát zökkenőmentesen zajlott, de azért érdekelne, hogy hány olyan bolond van, aki edzés közben a gyermeke kacagását hallgatja?
Nagyon jó érzés biztonságban, jó kezekben tudni a kisfiamat, miközben belém visszatér az élet, újra folyik a vér az ereimben, és talán a körvonalaimat is felfedezem lassan a tükörben.
Eközben mindketten fejlődünk, Jancsika megtanul alkalmazkodni, új helyzeteket kezelni, megtanulja, hogy Anya elmegy, de Anya visszajön, megismer új embereket. Én pedig gyakorolom az elengedést, újra tanulok törődni magammal, és megpróbálok mélyre ásni, mert keresek valami régit az új önmagamban, és tanulom az újat a régiben.

Az AnyaHaJó weboldal sütiket használ. A folytatáshoz kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy lépjen ki az oldalról. Köszönöm! További információ

Az Uniós törvények értelmében felhívjuk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal "cookie"-kat ("sütiket") használ. A cookie fájlok kicsik és veszélytelenek az Ön számítógépének biztonságára nézve. A weboldal azért helyez el "cookie"-kat az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. Böngészője beállításaiban megteheti, hogy letiltja a "cookie"-k használatát. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a "cookie"-k használatát.

Bezárás