22 aug

Így kezdtük

1_3_rgbÜltünk a fűben és majszoltuk a kukoricát. Meghatódottan néztem a kisfiamat, ahogy Apa ölében ülve, ősi, állatias kis fintorral az orrán harapdálja a csőröl a sárga szemeket, túl élete első autóvezetésén. Történt ugyanis, hogy – mint minden hétvégén – járgányt béreltünk neki egy bő fél órára, ezúttal egy elektromos kisautót, amit egyetlen pedál kezelésével lehetett irányítani.  A bérlés helyszínétől nehézkesen indultunk el, lévén ez volt az első alkalom. Néhány méter után szembe találtuk magunkat egy amolyan kertrendező autóval, és bár mi szülők próbáltuk heves utasításokkal autóstul arrébb terelni a gyermeket, ő mindenáron egyedül akarta megoldani a helyzetet. Szemben a sofőr és társa türelmesen nézték a jelenetet, mi több, mosolyogva szemlélték Jancsi próbálkozásait. Nagyjából három perc telhetett el így, mire végre megindult a járgány. Megköszöntük a türelmet, a kertrendező autó vezetője pedig szentségelés és szemrehányás helyett, az ablakon kihajolva barátságosan csak ennyit mondott: “Mi is így kezdtük!”

 

Mialatt Jancsi egyre bátrabban száguldozott az autóval, féltő-óvó-biztató Apa pedig kocogott mellette, én lassan sétáltam utánuk, és mindvégig ez a mondat járt a fejemben: mi is így kezdtük. Azon gondolkoztam, hogy szülőként mennyire hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről. Arról, hogy mi is fogantatással kezdtük az életet, mi is születéssel küzdöttük magunkat a világra. Mi is sírással kezdtük a beszédet, mi is telepelenka-gyártással foglalkoztunk első éveinkben. Mi is hatalmas küzdelmek árán, saját testi korlátainkat legyőzve váltottunk perspektívát, mikor hátunkról hasunkra fordultunk; mi is ezerszer álltunk fel a földről, mikor elestünk. Mi is milliónyi dolgot tapasztaltunk meg először, míg kisgyerekként felfedeztük a világot; és mi is ordítva, csapkodva hisztiztünk, ha úgy éreztük, itt a világvége, mert haza kell mennünk a játszótérről.

Amikor türelmetlen vagy a gyermekeddel, jusson eszedbe, hogy Te magad is számtalan ilyen helyzetnek voltál okozója gyerekként. Amikor hisztizik, gondolj arra, hogy Te is azért vagy az, aki vagy, mert annak idején keresztülmentél a dackorszakon, feszegetted a határokat, AKARTÁL csupa nagybetűvel, sírtál és csapkodtál ha nem úgy történt, ahogy Te elképzelted, jelenetet rendeztél az utcán, a boltban, a postán, és szüleid idegrendszerét tépázva harcoltad meg a magadét úgy, ahogy kellett.

És bár úgy érzed, Te már készen vagy, vedd észre, hogy az Anyaság folyamatos változásra és fejlődésre késztet. Számos kezdet vár még Rád is, hiszen Anyaként nap, mint nap mondhatod te is: most először…

Én tegnap először láttam autót vezetni a kisfiamat, és először találtam kettőnél több ősz hajszálat a halántékomon. Ma pedig először vittem óvodába egy középső csoportos kisfiút, és először hallottam, ahogy Jancsi elmagyarázza az óvónéninek a szandál felvétele és a lábujjak elhelyezkedése közötti összefüggést a “kacsaláb elkerülés hadművelet” keretében.

És Te?

1_3_rgb

Online hisztikezelő tréning!

Anya-coaching – beszéld ki Magadból! 

Az AnyaHaJó weboldal sütiket használ. A folytatáshoz kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy lépjen ki az oldalról. Köszönöm! További információ

Az Uniós törvények értelmében felhívjuk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal "cookie"-kat ("sütiket") használ. A cookie fájlok kicsik és veszélytelenek az Ön számítógépének biztonságára nézve. A weboldal azért helyez el "cookie"-kat az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. Böngészője beállításaiban megteheti, hogy letiltja a "cookie"-k használatát. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a "cookie"-k használatát.

Bezárás